FinnHun finn-magyar-angol internetes szótár és szókincstár

bocs, kicsit félreérhető voltam; az általam leírt jelenség a fokváltokozásos igéknél jelentkezik. A 4. igeragozásnál kétféle igetípus van- fokváltakozásos-ill. nem fokváltakozásos. A gyenge infinivivus és az erős tő: vö.'pelätä'-'pelkää-' csak az előbbieknél jelentkezik. A nem fokváltakozásos igéknél (ilyen a pelata, palata) nincs ilyen változás. Az, hogy melyik fokváltakozásos és melyik nem? Sajnos ezt meg kell tanulni. Az infinitivus alakból nem lehet következtetni a szótári tőre automatikusan. Pl. tavata igénél jelentéstartalomtól(!) függően lehet 'tapaa-' a tő (ha a 'tavata'jelentése 'találkozik'), vagy 'tavaa-' (ha jelentése 'betűz'), de mindkettő infinitivusa 'TAVATA'! Szóval ezt nem lehet 'kitotózni', meg kell tanulni az adott főnévi igenévhez tartozó szótári töveket. Segítség lehet, hogy a -hkata,-lata,-rata,-sata,-skata,-lvata,-rvata végű igék általában nem fokváltakoznak (de itt is van kivétel pl.: 'aurata', tő:'auraa-' vs. 'karata',tő:'karkaa-'). Szóval nincs automatizmus sajnos.

ez oké, asszem... de akkor a palata és a pelata igék is ilyenek, nem? azokba mégse kerül k...

a pelätä 4. igeragozású- ezeknél az igéknél az infinitivus mindig gyenge fokban áll, viszont a ragozásuk során E.sz./1 -től a Tbb.sz./3 személyig minden ragozott formánál erős fokot vonzanak. Ennél a erős-gyenge hangzópárnál a "k" az erős fok- 'pelkään' például, a "0" tehát a "semmi", a "k" hangzó hiánya a gyenge fok-'pelätä'. Így jelenik meg a tőnél a "k" a ragozott alakoknál.

remélem valamennyire érthető...