FinnHun finn-magyar-angol internetes szótár és szókincstár

Szótár

mandatory []

rendelkező [rˈɛndɛlkɛzøː]

kötelező [kˈøtɛlɛzøː]

a megbízott [mˈɛɡbiːzotː]

a meghatalmazott [mˈɛɡhɑtɑlmɑzotː]

elrendelő [ˈɛlrɛndɛløː]

n mandátumi megbízás [mˈɑndaːtumi mˈɛɡbiːzaːʃ]

n mandátumi meghatalmazás [mˈɑndaːtumi mˈɛɡhɑtɑlmɑzaːʃ]

feltétlenül szükséges [fˈɛlteːtlɛnyl sˈykʃeːɡɛʃ]

meghagyó [mˈɛɡhɑɟoː]

végzést kibocsátó [vˈeːɡzeːʃt kˈibotʃaːtoː]

a pakollinen [pˈakollɪnen]

a obligatory | Obligatory; required or commanded by authority.

a Of, being or relating to a mandate.

n (context|dated|rare) A person, organisation or state who receives a mandate; a mandatary.